2016-os könyvkihívás

Pár napja leltem rá erre a kihívásra, egy másik blogon, nevezetesen a Kitablar-on, ahol rengeteg jó ötlet is fel volt sorolva az egyes pontokhoz :)
Maga a kihívás 40 könyv elolvasására szólít fel, különböző szempontok alapján. Ez a 40 könyv kicsit soknak tűnik, bár belegondolva, heti nem egész egy könyvet kéne elolvasni. Szóval úgy döntöttem, megpróbálom teljesíteni, és ha sikerül, ezekről a könyvekről rövidke véleményt is írni :)
Íme a szempontok:
1 Egy könyv, melyre egy mese alapszik
2 Egy könyv, amely elnyerte a National Book Award díjat
3 Egy Young Adult bestseller
4 Egy könyv, amit nem olvastam középiskola/általános iskola óta
5 Egy könyv, ami a hazádban játszódik
6 Egy könyv általad beszélt idegen nyelvű fordítása
7 Egy romantikus történet, mely a jövőben játszódik
8 Egy Európában játszódó könyv
9 Egy könyv, ami rövidebb, mint 150 oldal
10 Egy könyv, mely New York Times bestseller
11 Egy könyv, amit idén filmesítenek meg
12 Egy könyv, amit mindenki ajánlott
13 Egy önfejlesztő, inspiráló könyv
14 Egy könyv, amit egy nap alatt be tudsz fejezni
15 Egy könyv, amit egy híresség írt
16 Egy politikai memoár
17 Egy könyv, mely minimum 100 évvel idősebb tőled
18 Egy könyv, mely több, mint 600 oldalas
19 Egy könyv az Oprah's Book Club listáról
20 Egy sci-fi
21 Egy könyv, melyet egy családtagod ajánlott
22 Egy képregény
23 Egy könyv, mely 2016-ban jelenik meg
24 Egy könyv, melynek a főszereplőjének az a foglalkozása, ami neked is
25 Egy könyv, ami nyáron játszódik
26 Egy könyv, illetve annak előzménye
27 Egy könyv, melyben rejtélyes gyilkosság szerepel
28 Egy könyv, melyet egy humorista írt
29 Egy disztópia
30 Egy könyv, melynek kék színű a borítója
31 Egy verseskötet
32 Az első könyv, amit meglátsz a könyvesboltban
33 Egy klasszikus 20. századi könyv
34 Egy könyvtári könyv
35 Egy önéletrajz
36 Egy könyv, mely utazásról szól
37 Egy könyv, mely egy olyan kultúráról szól, amit még nem ismersz
38 Egy szatirikus könyv
39 Egy könyv, mely egy szigeten játszódik
40 Egy könyv, ami biztos, hogy örömet okoz

Remélem, ezzel meghozom pár ember kedvét a teljesítésére ;) Barby oldalán sok jó ötlet van, szóval még keresgélni se muszáj :)

A 2015-ös év kissé kései lezárása

Sziasztok! (már ha akad, aki olvassa ezt)
Úgy döntöttem, ismét megpróbálom életre kelteni ezt a blogot, kicsit másképp. Nem ígérem, hogy mostanában sok "művészi" írást olvashattok tőlem, mivel valamiféle írói krízisbe jutottam. Szóval mostantól átlag blogként folytatom az oldalt, majd meglátjuk, mennyire fog menni.

Ezt a bejegyzést már régebb óta meg szerettem volna írni, de csak most jutottam el idáig. Nemrég ért véget a 2015-ös év, mindenhol összefoglalókat látok, kinek mit adott ez az év. Én is szerettem volna ilyet csinálni, mert talán idén először volt olyan évem, amelyről tényleg említést tudok tenni, s hosszabban írni róla.

Összességében vével Lukács Lacit idézve "ez volt életem eddigi legjobb éve". Sok mindent próbálhattam ki először, sok helyet megjártam, rengeteg élménnyen gazdagodtam, és bizony meg is változtam. Jó most visszaemlékezni a sok szép emlékre, amelyekből pár jelentősebbet szeretnék megosztani veletek.

Az első hónapokban elég erősen jelen volt az a bizonyos rózsaszín köd, ugyanis első barátommal nem sokkal a tavalyi év kezdete előtt jöttünk össze. Ebből kifolyólag kezdetben főleg vele kapcsolatosak az emlékeim, és valójában az egész évben nagyon sok mindenben szerepel ő is, ami szerintem nem rossz dolog. Ha ő nem volna, nem jutottam volna el annyi helyre. De beszéljenek helyettem a képek.

Ez a selfie barátom 18. születésnapi buliján készült (az első 18-as buli, amin voltam), és azt hiszem, az első közös képünk.  Rettentő jól éreztem magam, már amennyire tudtam a kialakulófélben levő gennyes mandulagyulladásom mellett.

Életem első "nagyob" koncertje, azaz ROAD. A legnagyobb előnye annak, ha az ember egy zenekartag barátnője. :D Egész koncertet imádtam! Megérte másnap ellógni az első órát, amikoris kiderült, hogy észre sem vették, hogy nem vagyok ott, és nem jelentettek hiányzónak. (milyen jó levegőnek lenni az osztályod szemében!)

Nyár elején végre befesttettem a hajam vörösre, amire már hónapok óta vágytam, csak nem mertem. Azóta a piros számtalan árnyalatában pompázott már a hajzatom, de valahogy sosem sikerült olyan színűre, amilyet szerettem volna, vagy ha mégis, akkor nem volt tartós. Eddig egy kivétel volt, a Manic Panic Vampire red-je, amit legutóbb használtam. Nem győzöm dicsérni.

 Osztálykirándultunk is. Jól éreztem magam, de szerintem ez volt az első és utolsó osztálykirándulásom ezzel az osztállyal. Amolyan nem rossz, de egyszer is elég belőle emlék.

Szünetben kipróbáltam, milyen gyerekeknek szervezett nyári táborban dolgozni. A gyerekeket imádtam, a szervező idősebb asszonyokat nem igazán, mivel minden jobban akartak "tudni".

Egy pár (de nem elég) kép a nyári fesztiválokról-koncertekről, kezdve a budapesti Rocktogonos, Hard Rock Cafe-s kiruccanástól, a MagyaROCK fesztiválon, a perbetei Tumultus fesztiválon és a Rockfeszten át egész a Zorall Sörolimpiáig, amelyekről mindről tudnék órákat mesélni.

 A nyártól búcsút intve beindult az eddigi legdurvább tanévem, ennyit szerintem életemben nem tanultam, aminek meg is lett az "eredménye" az újult erővel rám törő migrénrohamok, ingerlékenység és fogyás képében. Mostanra sikerült leadnom a nyelvvizsga felkészítő szakkört, mivel idén még nem nyelvvizsgázom, de még így is rettentő sok a tanulnivaló. Rá kellett jönnöm, hogy az "elitgimi" és a maximalizmusom nem a legjobb párosítás, ha még mellette társasági életet is szeretnék élni. Nem tudom, mi lesz tovább, de gondolkodom az iskolaváltáson.

Viszont mindemellett történtek jó dolgok is az ősszel.

Megszabadultam a fogszabályzótól. (viszont maradt alatta 6 lyuk a fogamban - remek!)

 Fűztem egy minyont ajándékba :D

Szalagavatóztunk, aminek alkalmából kivételesen lánynak öltöztem, még géles körmöm is volt :D

És végül pár kép a december 19-i győri Leander Rising búcsúkoncertről. Az év egyik legszebb élménye volt számomra az egész nap és az biztos, hogy örökké megmarad bennem. Ennél jobb ajándékot nem is kaphattam volna első évfordulónkra. De emellett nagyon sajnálom, hogy feloszlott ez a remek zenekar.

 A karácsonyi szünetről most még nem írnék, csak majd ha a végére érünk.

Köszönöm, aki végigolvasta! :)